A mérő a metrikus rendszer alapvető mértékegysége. Eredetileg a méter egy inga hossza volt, amely minden alkalommal megremegett, amikor padlót vagy gerendát talált. Az eredeti metrikus rendszer egy inga hosszán alapult, és a kilométer 1/10 000-ed részéből (vagy egy tizedmilliméterből) állt. Manapság a méterekkel mindent mérnek a hossztól a térfogaton át a hőmérsékletig. A mérő egy mértékegység, amely az ókori Indiából származik. Elsősorban folyadékok, például víz és rizsbor mérésére használták, de azóta más célokra is adaptálták. Különösen a méter az a szabvány, amellyel a hosszt és a súlyt mérik. Manapság a mérőt leggyakrabban elektromos áram, gáz és víz mérésére használják. A butmetert egyes iparágak előnyben részesített szabványként is alkalmazzák olyan mennyiségek mérésére, mint a szállítmány mennyisége, az anyagáramlás vagy a termelési teljesítmény.

A centiméter a hosszúság mértékegysége, amely a méter századrésze. Ez egy negyed hüvelyk, vagyis alig három milliméter alatti. A centimétereket a tudomány és a mérnöki tudomány számos területén használják, beleértve a csillagászatot, a geológiát, a régészetet és az olyan mérési tárgyakat, mint az autómotorok és az orvosi implantátumok. A mindennapi életben néha olyan dolgok mérésére is használják, mint az ajtó szélessége vagy két pont közötti távolság.