A mérő a metrikus rendszer alapvető mértékegysége. Eredetileg a méter egy inga hossza volt, amely minden alkalommal megremegett, amikor padlót vagy gerendát talált. Az eredeti metrikus rendszer egy inga hosszán alapult, és a kilométer 1/10 000-ed részéből (vagy egy tizedmilliméterből) állt. Manapság a méterekkel mindent mérnek a hossztól a térfogaton át a hőmérsékletig. A mérő egy mértékegység, amely az ókori Indiából származik. Elsősorban folyadékok, például víz és rizsbor mérésére használták, de azóta más célokra is adaptálták. Különösen a méter az a szabvány, amellyel a hosszt és a súlyt mérik. Manapság a mérőt leggyakrabban elektromos áram, gáz és víz mérésére használják. A butmetert egyes iparágak előnyben részesített szabványként is alkalmazzák olyan mennyiségek mérésére, mint a szállítmány mennyisége, az anyagáramlás vagy a termelési teljesítmény.

A hüvelyk általánosan használt hosszmértékegység az Egyesült Államokban és sok más országban. Egy hüvelyk 0,00039 méter. A hüvelyk eredetileg római hosszegység volt, ami 1/12 láb. A 19. század elején vált SI-mértékegységgé, és mára a hat szabványos hossz egyike, amelyek egymástól függenek a méterekkel (a méter, kilométer, milliméter, mikrométer és nanométer mellett). 1935-ben a theUSEb hozzáadta a „pontot” a hüvelyk nevéhez; így 0,0003936 méter 3,62 pont lesz, vagyis a hüvelyk 1/32-a.